Dr. Hamer Új Germán Medicinája.

A Dr.Hamer által felfedezett és kidolgozott Új Germán Medicina, a jelenleg hivatalosan alkalmazott orvostudomány betegség felfogását, és módszereinek zömét érvényteleníti. Felfedezésének lényege az, hogy betegségeinket olyan konfliktusok okozzák, amelyeket válsághelyzetként éltünk meg.
Dr.Hamer 22 oldalas Ismertetője (2006)

Elolvasva az ismertetőjét, bizonyára találunk néhány olyan állítást, amit nem egyszerű elfogadnunk. Részemről ilyen pl. a védőoltásokról szóló rész. Meglepetésemre úgy tapasztalom, hogy nem Hamer Dr. az egyetlen, aki az ezekkel kapcsolatos közhiedelemmel ellentétes véleményen van.
Bármennyire vagyunk szkeptikusak egyes részletekkel kapcsolatban, az igazi mérce az, hogy a módszer gyógyulási statisztikája, pl. rákos megbetegedések esetében 95%, szemben a hivatalos orvostudomány által elért 5%-al.
Ha valaki kételkedik a következmény konfliktusok realitásában, azaz, hogy hitünkkel, egy diagnózis hatására képesek vagyunk rákos daganatokat növeszteni magunkban, olvassa el a placebo hatásról szóló cikket.

Az oldal alján található linkek részletesebb tájékozódásra adnak lehetőséget. Tipikus emberi tulajdonság, hogy néhány elkapott információ és a saját életünkben eddigi, más vonatkozásban átélt tapasztalatok alapján hamis képet alakítunk ki valamiről.
Ezt elkerülendő, preventív célzattal leírok néhány dolgot a témáról. Olyanokat, amelyekről feltételezem (tapasztalom), hogy tévképzetek kialakítását akadályozhatják meg.

--------------------------------------------------------------------------------------

Tulajdonképpen ez az a tudomány, aminek át kellene vennie a jelenleg hivatalos orvostudomány szerepét. A betegség megszüntetésének menete az lenne, hogy a beteg elmegy az orvoshoz, megkeresik a biológiai folyamatot kiváltó konfliktust az életében. A beteg megoldja (ebben is kaphatna segítséget), majd ezután lezajlik a helyreállítási szakasz. Gyógyszerek szedése, vagy műtét nélkül. Ha egy kis jártasságot szerez ebben a tudományban, akkor az átlag ember is csak ritkán vesz igénybe segítséget.

Mi is Dr.Hamer felfedezésének lényege?

Itt tehát olyan dolgokat írok le, amiről úgy látom, hogy nem derül ki egyértelműen a 22 oldalas ismertetőből, vagy legalábbis, nem elég világosan.
A dr. a konfliktus egyidejűleg 3 szinten való megjelenésének (lélek-agy-szerv) általános megállapításán túl, meghatározta a betegséget okozó konfliktusok jellemzőit, és pontos, minden szervre kiterjedő térképet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy milyen konfliktus megélés, milyen szervnek a megbetegedését okozza. Egy agyi CT segítségével konkrétan megállapíthatóvá tette a betegségek helyét és fázisát (aktív, vagy helyreállítási fázis) egyaránt. Másszóval, a hosszadalmas, költséges és sokszor fájdalmas kivizsgálások helyett, egy agyi CT felvétel alapján legalább olyan pontosan el tudja végezni a diagnosztizálást, mint az előbbiekkel.

Milyen konfliktusok okoznak betegséget?
Amelyekre az alábbi 5 kritérium egyszerre teljesül:
  1. Hirtelen bekövetkező
  2. Váratlan, készületlenül érte az illetőt.
  3. Drámai, azaz megütközést kelt. Nem tudjuk elfogadni a helyzetet.
  4. Ideiglenesen nem látható a megoldása.
  5. Nem beszéljük ki senkivel. (Esetleg megemlítettük a tényeket, de nem beszéltünk arról, milyen érzéseket keltett bennünk, és mennyiben sértette elvárásainkat, értékrendünket, olyan erkölcsi értékeket, amelyek nekünk fontosak.)
Az ilyen konfliktus válsághelyzetet idéz elő, az agyunk vész intézkedéseket léptet életbe. Az, hogy milyeneket attól függ, miként éltük meg. Ezek az válság forgatókönyvek az evolúció korai szakaszából származó biológiai logikát követik.
Az állatoknál tényleges események indítják be őket, az embernél viszont képzeltek vagy szimbolikusak is.

Egy példa: Tegyük fel, hogy valakit váratlanul kirúgnak a munkahelyéről. Nem számolt vele, nem futtatott le variációkat előzőleg arra, hogyan oldja meg a helyzetet. Ezt több féle képen megélheti. Vegyünk néhányat:
  1. Pánikba esik a megélhetése miatt. Nem lesz pénze, "nem lesz mit enni".-- Ez éhenhalási konfliktus, ami máj rákot okoz.
  2. Úgy érezheti, hogy életveszélyben van.-- Tüdőrákja lesz.
  3. Nem tudja megemészteni, ami történt.-- Gyomorrák.
  4. Komoly birtokvesztési konfliktus.-- Ha megoldja, attól függően, hogy mennyi ideig tartott, lehetnek ideiglenes szívpanaszai, akár infarktusa is.
Hamer Dr. felfedezésének igazi mélysége akkor válik érthetővé igazán, ha megnézzük, mit állapított meg ezek biológiai logikájáról:
  1. Éhenhalási konfliktus: az egyedben az az érzés uralkodik, hogy fontos, az életben maradásához szükséges anyagokból hiánya lesz a következő időszakban. Az ember ilyet szenved el akkor is, ha a pénzügyi forrásai apadnak veszélyesnek megélt mértékben. A szervezet ínséges időkre készül, ezért a májban daganatok jönnek létre, amik az életben maradáshoz szükséges fontos ásványi anyagokat tárolnak. Az ínség elmúltával ezek felszámolódnak. Az agy a konfliktust tehát nem közvetlen életveszélyként értékeli.
  2. Súlyos, életveszélyt jelentő konfliktus: az evolúció korai szakaszán élő többsejtűek az oxigén hiányát élték meg így. Ez a vészreakció tehát abból az időből származik. Az agy utasítást ad az oxigén felvevő felület növelésére, azaz a tüdő sejtek szaporítására. Az embernek ilyenkor lesz tüdőrákja. A konfliktus megoldásával a feleslegessé vált többlet felszámolódik, pl. egy tüdőgyulladás formájában.
  3. Emészthetetlen dolog: az agy, az előbbi logika szerint intézkedik. A gyomorsejtek számát szaporítja, gyomorrákot hoz létre. A rákos sejtek savtermelése nagyobb, mint a normál sejteké, az emésztés hatásosabb lesz.
  4. Birtokvesztési konfliktus: az elveszett birtokért küzdeni kell (Pl. csordáját vesztett szarvas.) Az agy utasítást ad a szív koszorú erek véknyítására. A szív 3-4-szer több vért tud átpumpálni magán, ami jelentős teljesítőképesség növekedést eredményez. A veszély akkor lép fel, ha a konfliktus csak hosszú idő elteltével oldódik meg. A helyreállítási szakaszban ugyanis az érintett szerv körül mindig ödéma alakul ki. 9 hónap aktív szakasz után, a szív esetében ez olyan nagy lesz, hogy elszorítja a szívizmot tápláló eret, és a páciens infarktusban meghal. Itt nem kínál Hamer dr. igazi megoldást. Az viszont látszik, hogy teljesen felesleges az infarktust átvészelt beteggel vérhígítót szedetni. Az okra nézve kellene tudatossá tenni, hogy változtasson a felfogásán a továbbiakban.

Hol a helye az orvosnak, és az alternatív gyógyítónak ebben a rendszerben?

Szerintem az Új Medicinát bárki sikerrel megtanulhatja és alkalmazhatja, aki az egészségügyben dolgozik, és rendelkezik egy kis empátiával (a nem ott dolgozók is). Ebben a pontban, inkább a test folyamataiba történő beavatkozásra, tehát a jelenlegi orvosi tevékenységre gondolok.
Dr.Hamer megállapította, hogy a hatásmechanizmus a lélek->agy->szerv vonalon zajlik. A lélekben megoldott konfliktus a szerv és az agy regenerálódását is magával vonja. A gyógyításnak azonban 5 okból is komoly szerep jut a modellben:
  1. A rendszer nem foglalkozik a fejlődési rendellenességekkel, mérgezéssel, sérülésekkel. Ezek ellátása mindenképp orvost (gyógyítót) kíván. Manapság az egészségtelen táplálkozás miatt előállhat olyan állapot, a szervezetben, ami kimeríti a mérgezés fogalmát, de hiány betegségek is keletkezhetnek.Ugyanez a helyzet a sürgős esetekkel. Egy kilyukadás alatt lévő epehólyaggal jelentkező betegnél nem a megfelelő gyógymód, ha a konfliktusát kezdjük el keresgélni. Nincs rá ideje.
  2. A betegséget diagnosztizálni kell. Megállapítani, hogy mely szervet érinti, és milyen természetű az elváltozás. Ez orvosi hatáskör.
  3. Dr.Hamer azt is megállapította, hogy a hatásmechanizmus visszafelé is működik. Vannak konfliktusok, amelyeket nem olyan könnyű megtalálni, feloldani. (Sok esetben a beteg sem áll hozá konstruktívan.) Szerencsére ilyenkor még mindig van rá esély, hogy a szerv kezelése útján a hatás a lélekig is felér, és ott megoldódik a kiváltó ok. Ilyen kezeléseknél, leginkább a homeopátia, vagy természetes gyógyító szerek, energia kezelés stb. látszanak hasznosnak. Emelik a szerv energiaszintjét, ami visszahat az agyon keresztül a lélekre. (A kemoterápia szóba sem jöhet, és az antibiotikumokat sem javasolja.) A test kezelése más esetben is alapvető fontosságú lehet, és ez szakértelmet igényel.
  4. A helyreállítási szakasz általában kellemetlen tünetekkel jár. Fáradtság, levertség, láz, fájdalmak. Ezek szakszerű, az Új Medicina elveit betartó enyhítése, sok esetben kívánatos lehet.
  5. A szervezet reakciója a hameri kritériumokat kielégítő konfliktusokra, természetét tekintve 3 féle:
    1. A legősibb fejlődési szakaszból eredő taktika szerint, a konfliktus aktív szakaszában a szervezet ellensúlyozni próbálja a konfliktust. Pl. emésztési problémát tapasztalva, gyomor rák sejtek segítségével fokozza a savtermelést. A konfliktus megoldása után a kezdeti állapotokat állítja vissza. Ez a taktika daganatokat hoz létre majd távolít el. A helreállítási fázisban produkálhat rémisztő tüneteket (tüdő vérzés, petefészek vérzés..), de káros következmények nélkül meggyógyul. Azonban a túl nagy daganatokat valószínűleg célszerűbb eltávolítani műtéti úton.
    2. Más esetben, pl. a birtokvesztési konfliktusnál, aktív szakaszban a szervezet szintén a konfliktus megoldását segíti elő. (Szív által pumpált vér mennyiségének növelése, a koszorú erek falának véknyítása árán.) A helyreállítási szakaszban azonban komoly veszélyek jelentkezhetnek, a megelőző, aktív szakasz hosszától függően: 3 hónap alatt nincs gond. 3-6 hónap között szív fájdalmak, kibírható kellemetleségek, 6-9 hónap között kórházi ellátást igénylő tünetek (akár enyhébb szívinfarktus), 9 hónap után az orvostudomány jelenlegi lehetőségei mellett végzetes szív infarktus lép fel.
      Vannak tehát esetek, amelyeknél a helyreállítási szakaszban orvosi segítségre lehet szükség.
    3. A 3. típusban az agy, a konfliktus aktív szakaszában tapasztalt érzést nem megszüntetni igyekszik, hanem utasításnak fogja fel. Pl. az erős önértékelési konfliktusok csontritkulást okoznak. Ameddig a konfliktus aktív, addig a csont egyre csak ritkul. Megoldás után viszont a szervezet a csontokat újra megerősíti úgy, hogy rősebbek lesznek, mint azelőtt.
      Ezt a logikát követik általában a ciszták, de így alakul ki az érelmeszesedés is. Az utóbbi nem túl kívánatos, és néha ( pl. nyaki ütőerek) műtéti tágítást kíván. (Bizonyos méret felett a cisztákat is célszerű eltávolítani, bár alapjában véve hasznosak. Az érintett szerv funkcióját látják el, mint többlet kapacitás. Pl. a vese ciszta vizeletet választ ki, növelve a vese kapacitását, és egy hajdani "folyadék konfliktus" miatt alakul ki.)
    Amint a fentiekből kitűnik, a gyógyítókkal az Új Gemán Medicina is számol. A "betegségek" különféle fázisaiban szükség lehet rájuk.